Sellőlány Hozzászólásai

Mivel ez a film - állítólag - valós történeten alapul, szóval sajnos az élet írta, valahogy olyan, mintha egy dokumentumfilmet látnánk, csak itt játékfilm keretében peregnek le az események - ugrálva az idősíkok között. Megismerjük a tragikus sorsú házaspár múltját, hogy ismerkedtek meg, milyen volt, mikor még "dúlt a szerelem(?)" köztük, hogyan, milyen érzelmek és egyéb okok vezettek el a házasságkötésükig, és lassanként hogyan válik az életük pokollá, legalábbis az asszony szempontjából. Thriller is, meg családi dráma is egyben a film, szinte látlelet a családon belüli erőszakról, ami nem feltétlen csak testi "fenyítésekben" nyilvánulhat meg, lehet lelkileg, pszichikailag is a másik felet a "sárba döngölni", szavakkal, életterének beszűkítésével. Ennek bemutatásában jó a film, hogyan hullik a - látszólag - tökéletes házaspár élete darabokra. Ki meddig tűr, és egyáltalában meddig bír tűrni. Míg egyszer valakinél elszakad az a bizonyos cérna. Ilyen értelemben elgondolkoztató film, más kérdés, hogy nem mindeki "oldja meg" a problémát ilyen brutális módon. Nem annyira mozifilm kategória, inkább tévéfilm jellegű a film, de azért szöget üt az ember fejében, hogy hány ilyen tragikus eset van a valóságban, kérdés, melyik fél éli túl, és melyik fél nem a  házasságot.

Nagyon találó a film magyar címe, "észvesztő", valóban ez a film olyan, hogy megnézve szinte "észvesztő" hatású, nagyon erős dráma a film. A színészi alakítások szerintem szenzációsak, Winona Ryder-t már sok filmben láttam, jó színésznőnek tartom, ki képes érdekes, különleges, és erős karaktereket is megjeleníteni. Jól alakítja a depresszióra hajlamos, melankolikus főhősnőt, Angelina Joliet furcsa ebben a szerepben látni, de brillíroz a szociopata lány szerepében. Elgondolkoztató az, amiről - többek között - a film szól: ki az "őrültebb", aki be van zárva egy luxus elmegyógyintézetbe (mivel netán a családja nem tudja beskatulyázni a mindennapok valamilyen becses szerepébe...), vagy, azok, akik az elmegyógyintézeten kívül élnek, olyan emberek, akikkel akár nap, mint nap találkozunk. 
Az is elgondokoztató, hogy az igaz barátság mit is jelent valójában, kik azok akik valóban az igaz barátainkká válnak, akiket soha sem feledünk el. Elgondolkodtató film az érzelmekről, az elménkről, hogy valójában kik is vagyunk, és az, ha valaki nem talált még rá önmagára, az mindjárt őrületet jelent?? Nekem 10/9-es a film, egyszerre megható, érzelmes, drámai és hátborzongató film. 

Nagyon a hatása alá kerültem ennek a filmnek, még mindig elgondolkozok rajta, hogyan élhették egyáltalán valahogyan is túl lelkileg a filmben szereplő apácák azokat a szörnyűségeket, amiken keresztül kellett menniük. Számukra a háború vége nem lett a borzalmak vége, a német megszállás után szovjet megszállás. A lengyelek egyaránt szenvedtek a II. világháborúban a németektől és a szovjetektől is, és a háború vége a szovjet "fennhatóság" rémuralmát hozta el számukra, a katonák barbárságát pedig az apácák ugyanúgy megszenvedték, mint bármely más civilek.
Szívszorító film arról, hogyan próbálják megőrizni az apácák valahogy a hitüket (ha egyáltalán némelyiküknek sikerülhetett ez egyáltalán), egyben az önfeláldozó bátorság története is a film. A francia orvos-gyakornok főszereplő nő olyan lélekjelenlétet mutatott, amihez csak kevés embernek volt bátorsága. Nagyon erős drámai film, amiben látszik az is, hogy a különböző emberek hogyan reagálnak a stresszhelyzetekre, megpróbáltatásokra, és hogy ki, hogyan próbál meg megoldást találni az embertelenségre. Köszönöm a feltöltést! Örülök, hogy láthattam a filmet.

Horrornak nem mondható ez a film szerintem, de egy izgalmas thriller mindenképp. Szép a táj, szépek a filmben a színek, jó a fényképezés. Összességében nekem tetszett a film, végig izgultam (annak ellenére, hogy voltak klisék a filmben persze), több ismeretebb színész is játszott a filmben, de főleg James Marsden és Thomas Jane (legutóbb a Before I Wake filmben láthattuk Thomas Jane-t) alakítottak központi figurát a filmben. Voltak azért kissé valószerűtlen dolgok. ami főképp irrealitás, hogy a sherif ökológus felesége süketnéma, és jól "elvan" a veszélyes erdőben anélkül, hogy a hallás segítené abban, hogy bármi veszélyt a hallás útján felismerne, kicsit merész dolog... Azután sok szereplő már csak akkor veszi észre az átlagnál hatalmasabb grizzly "vérmedvénket", mikor már csak pár centire van a medve tőle..., a végső jelenetek a "macival", hát abban is van némi irreális dolog. Nem reális dolgoktól, logikátlanságoktól eltekintve. én tudtam végig izgulni a főhőseinkkel, kaptam egy kellemes kalandfilmet, és gyönyörködtem a szép tájban. A könnyed szórakoztatás és izgalom megvolt, más nagy tartalmat nem is kell ettől a filmtől várni.

Napokkal ezelőtt már megnéztem ezt a filmet, és nem mondom, hogy összességében nem tetszett, de valahogyan méltánytalanul felül van értékelve. Izgalmas film, nem mondom, de valahogy attól kezdve, hogy valaki(k) rendszeresen betörésekből egészítik ki a "zsebpénzüket", ahogy itt is a leírás mondja, szóval renszeresen betörnek idegenek házába, attól kezdve mit is lehet várni??? 
Szóval a 3 fiatal rendszeresen betörésből jut némi plusz pénzhez, és kapnak egy "fülest", hogy egy háborús veterán nagy pénzhez jutott, oda érdemes lesz betörni, mert nagy összeg üti a markukat..., az egyik srác eléggé ellenszenves, nagyzolós, játssza a keményfiút..., a másik inkább elővigyázatos (joggal), a lány..., meg talán mindkettőjükhöz húz. Részemről...,ott kezdődik az egész, hogy, aki más magántulajdonát megsérti, joggal számíthat megtorlásra (ahogy a fiatalabb srác mondja is: jogos önvédelem). Valahogy annyira nem tudtam sajnálni, és szorítani a 3-as "csapatnak", rendben, hogy a háborús veterán sem volt egy szent. Stephen Lang jól hozza a háborús veterán figuráját, nem tudom, hogy az izmai a CGI-nek, vagy a testedzésnek köszönhetőek..., de ez mindegy is. Jól játszott, kár, hogy nagyrészt sötétben lehetett kivenni a sziluettjét, és a mozdulatok játékát lehetett látni. Valószínű, hogy moziban hatásosabbak lettek volna még a jelenetek, főleg a hanghatások. Ahogy olvastam, Stephen Lang kontaktlencsét kapott, amitől alig látott, és a többi szereplő látását is befolyásolták valamilyen lencsével. 
Örülök, hogy láthattam a filmet, - bár kicsit felül értékelt szerintem -, részemről a végkifejletnek örültem, mert a körülményekhez képest, a "nyertes" az, aki legjobban profitálhatott a dologból. Bár, ő sem volt szent, az tény. 

Valamiért nagyon tetszett ez a film, bár nem mondom, hogy nem láttam ennél izgalmasabb thrillert (horrornak azért nem mondanám ezt a filmet, inkább thrillernek), azon belül is a pszichothrillerek közé lehetne besorolni. A film elejétől a végéig érezteti a feszültséget, lehet érezni, hogy "valami van a levegőben", szinte minden percben azt lehetett várni, hogy mikor jelenik meg valamilyen misztikus- vagy horrorfigura. A hangulata a filmnek valami egészen sajátos - nekem legalábbis -, és a zene nagyon sok helyen tökéletesen kísérte a filmet, az idős hölgy által állandóan hallgatott cirkuszi stílusú és régi stílusú zene, de egyéb zenei betétek is találóak voltak, nagyon jól kiegészítette a zenei háttér a képi világot, és emelte a film értékét. Az idős hölgyet alakító színésznő remekül játszott főleg, (jól formálta meg a pszichózisos nagymama karakterét) az unokáját alakító színésznő is korrektül játszott, 
Van, ami végig sejthető volt a filmben, volt ami viszont valóban meglepetés volt, csattanó a filmben, nem beszélve a film lezárását.Köszönöm a fim feltöltését, számomra a nem felejthető pszichológiai thrillerek közé került ez a film, a nyugtalanító, "ódon" hangulatával.  

Pár napja néztem meg ismerőssel ezt a filmes "gyöngyszemet", (erősen időzőjelbe téve!) egyszer nézhető kategória maximum, abból is a gyengébb fajta számomra. A gyilkos azon kívül, hogy valóban undorító és gusztustalanra sikerült a maszkja, a maszkmester jó munkát végzett, elég kemény módon bánt el néhány áldozatával. A cselekmény ettől eltekintve nem egy nagyívű alkotás, a történet a szokásos tinihorrorok cselekménye szerint halad, valahogy kiszámítható az egész történet. Így Halloween előtt "stílusos" volt talán megnézni..., de még így is egy klisékkel teli tinihorror marad számomra, azt lehet rá mondani, hogy "ezt is láttam" (de talán minek...?). Sajnos nem volt egy emlékezetes alkotás (a gyilkos maszkján kívül).

Ez a dokumentumfilm a maga kategóriájában legalább olyan jó, mint az igaz történet alapján készült játékfilm (A dárda vége címmel). Mondjuk ez a dokumentumfilm nem 69, hanem 90 valahány perces egyébként. 
Tetszett, ahogy a valóságos szereplők, kik jó pár évvel ezelőtt átélték azt, hogy férjeik a waodanik áldozatai lettek, mennyire meg tudtak végül bocsátani, a waodanik pedig valóban képesek voltak megváltozni, ez mondjuk valóban a waodani törzs fennmaradását biztosította, hiszen a korábbi életfelfogásuk (és életről való felfogásuk miatt) a kihalás szélére sodorták saját magukat. Tanulságos és lebilincselő dokumentumfilm volt, örülök, hogy rátaláltam erre a filmre.

Ez megint egy olyan film, ami eléggé a Fűrész mintájára, alapötletére épült (zárjunk össze pár embert, és nézzük a hatást, kinél mikor szakad el a cérna, különböző okokból...Hasonló film még az Éhség c. film) Az Éhség c. filmben az összezárt emberek éhségére épít a film (valahogy azért "x" idő után enni is fontos lenne az életben maradáshoz...), ebben a filmben viszont a kínzó hőség, a túlzottan nagy, romboló meleg áll a központban, hogy a hőség milyen hatással van az emberi szervezetre. Az alapötlet nem lenne rossz, és még meg van spékelve a globális felmelegedés témájával is..., kicsit morbid a kettőt összehozni, de végül is az áttételes kapcsolódás érthető. Val Kilmer alakítja az őrültet..., szerintem szenzációsan, annyira jól sikerült neki, hogy el is lehetne hinni, hogy valami nincs rendben... A szereplőkért lehet izgulni (annyira nem nagyon...), de igazából nem nagyon ismerjük meg az összezárt embereket, akik a hőségben kínlódnak. Azon kívül, hogy Val Kilmer nem játszik rosszul, Armand Assante hősiesen játssza a nyomozót..., kicsit vontatott a történet, talán a film végi csavar dob a filmen, és ad értelmet az egész filmnek. Közepesen izgalmas, egyszer megnézhető film unalmas időszakban. Nekem olyan 10/6 a film, főleg Val Kilmer alakításáért.   

Látvány szempontjából nagyon kimagasló film, szép kosztümök, szép táj, gyönyörű képek, lenyűgöző hangulat, a mesebeli lények kidolgozása is nagyon szép, öröm volt nézni a filmet. A főszereplők is remekelnek, Vincent Casselt szenzációs színésznek tartom, a női főszereplő játéka is jó volt, végig lekötött a film, főleg azért a látványvilágával. Nekem a Szépség és a Szörnyeteg "egymásra találása" kicsit elnagyoltnak tűnik, nincs benne elég érzelem, kicsit több romantika jobb lett volna, annak a kibontása, hogy miként hat a Szörnyeteg a főhősnőre mégis - csúnyasága ellenére - elemi erővel, annyira, hogy beleszeressen. Rendben, Szépség álmaival meg lehet magyarázni, hogy az álmaiban látta a Szörnyeteg (mint Herceg) múltját, és mély bánatát is ezáltal látta..., de ez nekem inkább olyan "megszánást" jelent, olyan "kötelességszerűek az érzelmek" jelleget. Valahogy a szerelmük kibontása kicsit összecsapottnak tűnt számomra, ettől eltekintve a film kellemes, könnyed délutáni időtöltés, látványos feldolgozás, csak kicsit másabb, mint amit vártam volna.

Az állatos (medves) horrorfilmek közül elég jó, erős film, az, hogy mennyire igaz történet, mennyire alapul valós történeten..., nem tudom, valószínű, van valami valóságalapja, csak (gondolom) bizonyos elemekez átírtak, kiszíneztek, a rendező, forgatókönyvíró. A film jó első fele nem mondható nagyon pörgősnek (és akkor még finoman fogalmaztam), inkább olyan langyos kis kalandtúra, megspékelve párkapcsolati gondokkal, problémákkal, Ebben a legelső (inkább több, mint a felében a filmnek) a főszrreplő pár megismerése, párkapcsolatuk jellege dominál, színrelép egy másik férfi is, no meg a féltékenység, ahol egy nő, 2 férfi van, hamar kialakulhat a versengés, itt már jobban érezhető a főszereplő pár viszonyában a feszültség. A pár férfi tagja le akarja nyűgözni a nőt, ezért sem térképet nem visz a túrára, sem telefont nem akar..., összességében elég könnyelműen viselkedik, a nő óvatosabb, előrelátóbb, de megpróbál sokáig a férfinek hinni, hogy valójában őket semmi veszély nem fenyegeti..., na ez azért az utolsó főleg 30 percében a filmnek rendesen megváltozik. Az utolsó főképp 30 perc valóban elég durva, a medve - bár sokat nem látjuk a színen - megteszi rendesen a magáét... Lehet izgulni a főszereplőkért, egyáltalán életben maradnak-e??? Állatos horrorfilmek közül elég jó kis film, durván naturalista módon figyelmeztet a természet hatalmára, ahol már nem mindig az ember az úr, és egyben arra is figyelmeztet, ha, könnyelműen vágunk neki, fogjuk fel a természetet, erősen megtréfálhat bennünket. Na, meg azt is szem előtt kell(ene) tartani, hogy egy nő lenyűgözéséhez nem feltétlenül a könnyelműség, és a férfiasság túlzott hangsúlyozása a legmegfelelőbb, főleg, ha valaki nem is áll a helyzet magaslatán abban, hogy felmérje a reális veszélyt. Nálam 10/8 a film, igaz, végig érezhető volt a feszültség, de valahogy lehetett volna feszültebbre venni a film tempóját, ettől eltekintve emlékeztes marad a film számomra. 

Még régebben megtetszett a film tartalma, akciós DVD-n vettem meg, megnéztem, azóta is számomra a felejthetetlen filmek kategóriájába tartoznak, olyan filmek közé, amik valamiért megérintik a nézőt. Rám legalábbis nagy hatással volt a film. Mondjuk engem eleve érdekelnek a különböző "rejtett" életmódú törzsek, őslakosok, indiánokról szóló filmek, dokumentumfilmek. Örülök, hogy megtaláltam itt az oldalon is a filmet, csodálatos és megható film az emberi megbocsájtásról, arról hogyan emelkedjünk felül személyes bánatunkon, sérelmeinken, még akkor is, ha olyan bánt meg mélyen bennünket, akit szeretünk, és a végén rádöbbenünk, hogy nagy hibát vétett ellenünk, akár akaratán kívül is, de a kialakult barátság képes áthidalni még a mély sérelmet is, ha képesek vagyunk levenni a "szemellenzőt", és átérezni azt, hogy aki hibát vétett régen, az ennek ellenére képes a változásra. (Kíváncsi vagyok, hogy ennek a játékfilmnek a dokumentumfilm-jellegű változata: Beyond the Gates of Splendor címmel, ami most került fel az oldalra, hogyan mutatja be tárgyilagosan, nem színészekkel eljátszva a waodanik életét.

"Arany Drága Csillagszóróim" - ezen most nagyon jót mosolyogtam...! 

Én régebben azt hiszem a neodrive-on néztem meg, és onnan le is tudtam tölteni. Mostanában a neodrive-nál nálam csak gond van, nem bírok vele letölteni, holott korábban biztosan azzal töltöttem le ezt a filmet. 

Számomra valamiért ez a film annyira emlékezetes, annyira megrázó, hogy teljesen a hatása alá kerültem, anno, mikor megnéztem. Nagyon jól van felépítve a film, nagyon jól hozza annak a kornak a hangulatát, a "gonoszt" alakító Catherine Keener alakítása lenyűgöző (annyira lehet utálni, gyűlölni, amennyire csak lehet a nőt, akit alakít), szóval tenyérbemászóan jól játssza a gonosz, meghasonlott, megbomlott asszonyt, aki a befogadott lányokon tölti ki egész megfeneklett életét. A főszerepet alakító Ellen Page is kitűnően játszik. A film nagyon jól mutatja be fokról-fokra, hogyan jut el a sok gyerekes anya, háziasszony addig, hogy végrehajtsa szörnyű tettét. A film kezdeti zenéje, a keretes története, egész felépítése számomra lenyűgöző, nagyon hiteles. Egyben hátborzongató, hogy mire nem képes egyik ember a másikkal, a gonoszság hová nem fajulhat. És ez valóban igaz történet, dokumentumok, dokumentumfilmek vannak megtalálhatóak a valódi Sylvia Likens-ről és haláláról, és annak körülményeiről, a lány családjáról.
Hasonló feldolgozás a Szomszéd lány (The Girl next Door c. film is, szintén húsbavágó és megrendítő film, melynek alapja szintén ez a valódi gyilkosság, szintén nagyon jól sikerült film, először ezt a filmet láttam, utána az American Crime-ot, mindkét film brilliánsan sikerült szerintem. Nagyon eltalálja mindkét film a néző lelkét, legalábbis nálam mindkettő letaglózó, megrázó hatású volt.
Szomorú, megrendítő film, összeszorul a gyomrom, ha csak rá gondolok. 

Különleges egy film, az biztos, nem is lehet klasszikus horror-paródiának tekinteni, mert alapjában véve izgalmas és sok helyen cseppet sem vicces film (még a morbid humor kategóriában sem). Viszont van egy keret-története, ami egészében meghatározza a filmet, és ad egy egyben nyomasztó, másrészt morbid hangulatot a filmnek. Nem az a klasszikusan "idiótán" vicces történet egyáltalán a film, lehet izgulni a főhősökért, az "elhalálozások" sorrendje és sok-sok egyéb elem azonban  klisé a horrorfilmek tömegéből. Az a szarkasztikus humor a filmben, hogy rengeteg horror-elemet, karaktert felvonultat a filmben. A szokásos horrorfilm elemeket figurázza ki, de nem idétlenül teszi egyáltalán, hanem úgy, hogy elgondolkoztassa a nézőt. A szőke "szexbomba" kategória (jó hamar elhalálozik), az izomagyú barátja, az okos főiskolás lány, aki elég szolíd, a füvező, de agyas srác, és még egy "csábító" srác. Csupa-csupa olyan szereplő, kik a tinihorrorok alapvető elemei (ez elengedhetetlen benzinkutas, aki biztos, hogy azon van, hogy rossz útra terelgesse főhőseinket - Halálos kitérő film stb.).  Sok-sok egyéb film-elemen kívül kimondottan vannak párhuzamok a Cabin Fever filmmel (is). Zavarba ejtő film, néhol nevethetnékünk támadna (de annyira nem viccesek azért a halálnemek), néhol rácsodálkozunk (Mi is történik???), de azért izgulunk is (meg nem is...) a főszereplőkkel(ért). Tiszta kettősség a film, egyfelől paródia stílusra veszi a filmet, másrészt elgondolkoztat, a végkifejlet pedig jó súlyosra (rengeteg horror elemet - zombik minden mennyiségben - felvonultatva) és véresre sikeredik. és csodák-csodája, vannak főhősök, akikért még izgulhatunk. Gonoszok pedig végül meglakolnak. Üde színfolt a horrorok között ez a film, az biztos.