Предыдущая публикация
Видео
Похожие видео
Рекомендации для вас
2:04:20
Нам кажется, что на видео есть . Посмотреть
Уберите лишние метки и подтвердите оставшиеся, если они определены верно
Убраны из меток0
Robert Altman - A játékos (The Player) 1992 Mimi
532 просмотра
30 июл 2024На видео отмечены:
Három Oscar-díjra (rendezés, forgatókönyv, vágás) jelölték ezt a neo-noir jellegű thrillert és szatirikus fekete komédiát, ami azon hollywoodi filmek közé tartozik, amelyet a filmgyár önmagáról készített. Az ilyen darabokhoz hasonlóan A játékosban is számos filmtörténeti utalás, kikacsintás és sztár cameo látható. A történet főszereplője pedig egy hollywoodi filmproducer, aki megöl egy feltörekvő forgatókönyvírót, majd próbálja megúszni a dolgot. Griffin Mill (Tim Robbins) az egyik meg nem nevezett hollywoodi filmstúdió producere, akinek az a dolga, hogy forgatókönyvírók történetötleteit hallgassa és kiválassza az évi 50 ezer sztori közül azt a 12-t, amiben üzleti lehetőséget lát. A történet életének egy olyan szakaszában kezdődik, amikor számos problémával kell megküzdenie. A stúdióhoz felvesznek a fiatal és ambiciózus új producert, Larry Levyt (Peter Gallagher), ami miatt szárnyra kap az a pletyka, hogy ennek az új konkurenciának köszönhetően Griffin akár el is veszítheti kényelmes és jól fizető állását. Magánélete sincs teljesen rendben. Látszólag komoly kapcsolatban van barátnőjével, Bonnieval (Cynthia Stevenson), a stúdió egyik történetszerkesztőjével, valójában azonban nem igazán szereti a nőt. De minden probléma között a legrosszabb, hogy névtelen fenyegető leveleket kap a stúdió postarendszerén keresztül, tehát nyilvánvalóan nem egy külsős elmebeteg, hanem egy olyan hollywoodi ember fenyegeti halálosan, akinek valamikor keresztbe tett. Mivel Griffin forgatókönyvírókkal dolgozik leginkább, így arra gyanakodik, hogy az egyikük irkálja ezeket bosszúból, mert elutasította valamelyik ötletét. Bizonyos okokból kifolyólag Griffin úgy gondolja, hogy David Kahane (Vincent D'Onofrio) lehet ez az író, ezért megkeresi, hogy szép diplomatikusan konfrontálódjon vele. A találkozás azonban rosszul sül el, Griffin dühösen nekiugrik az írónak egy pasadena-i mozi mellett, aminek következtében Kahane meghal. Griffin elmenekül a helyszínről abban bízva, hogy megússza a bűncselekményt, annak ellenére, hogy Kahane barátnője, June (Greta Scacchi) tudott a találkozójukról. Az ügy felderítésével Avery (Whoopi Goldberg) és DeLongpre (Lyle Lovett) detektíveket bízzák meg, akik kitartóan szaglálódnak Griffin körül. Közben a filmstúdió biztonsági főnöke, Walter Stuckel (Fred Ward) is konfrontálódik Griffinnel, de abból a célból, hogy segíthessen neki eltussolnia a gyilkosságot, annak érdekében, hogy a filmstúdió megúszhassa a botrányt. Griffin még gyanúsabbá válik, amikor összejön Junenal, a megölt író barátnőjével, akit egyáltalán nem borít el a gyász Kahane halála miatt. A film két központi kérdése, ami lényegében a végén összekapcsolódik, hogy a stúdió legújabb filmje és Griffin életének ezen szakasza happy enddel és sikerrel zárul-e vagy sem... Robert Altman rendezte ezt a noir jellegű filmszatírát, ami hasonló típusú cinizmust hordoz magában, mint Hollywood önmagáról szóló filmjeinek legjobbika, az 1950-es Alkony sugárút, és ugyanazt a fanyar bennfentes nézőpontot osztja meg a nézővel. Bár Altman azt nyilatkozta, hogy az ő filmje egy nagyon visszafogott szatíra az Alkony sugárúthoz képest, és nem támad be semmilyen ma élő konkrét hollywoodi személyt, azonban a film ennek ellenére tartalmazza a nagy előd cinikus hideg szívtelenségét, és csak annyiban érezhető kevésbé élesnek, hogy A játékos nem egy noir dráma, hanem egy könnyedebb műfajú darab, amiben a noir elemek élességét, érzelmi kegyetlenségét csillapítja a film fekete komédia és szatíra jellege. A játékos lényege Griffin karakterében rejtőzik, aki tisztában van Hollywood működésének lényegével, felszínességével, kapzsiságával, hatalmi harcaival és azzal, hogy lélektelen gagyikat adnak el nagynevű sztárokkal, de mindez azért van, mert mi nézők ezekre vagyunk kíváncsiak. A képlet roppant egyszerű: ha nem erre lenne kereslet, akkor nem ezt gyártanák. Ezzel A játékos egy kicsit túllép a szokásos Hollywoodról szóló filmeken olyan értelemben, hogy a nem áll meg a filmgyár ekézésénél, hanem az bizony érinti a nézőket is, hiszen miattuk játszik Hollywoodban mindenki biztonsági játékot már több, mint 100 éve. Egy-egy bukás ugyanis romba döntheti bárkinek a pályafutását, és amíg ez így van, addig nem is akar senki kockáztatni. Ennél fogva mindenki betartja a hollywoodi filmkészítés szabályait, aminek receptje változatlan, és amit Griffin el is árul: Feszültség, nevetés, erőszak. Remény, szív, meztelenség, szex. Boldog befejezés. Legfőképpen boldog befejezés." És mindez azért, mert mi nézők erre vágyunk, és amiben igaza is van a producernek. Ezt meg kell ezt tanulnia annak a forgatókönyvírónak is, aki eredetileg egy olyan tragédiát akart készíteni, amiben nincs happy end és nincsenek sztárok, mert az a realitás. A próbavetítés során azonban a kiderül, hogy a közönségnek nem tetszik a sztárok és happy end nélküli tragédia, ezért átírják a történetet, aminek eredményeképpen Bruce Willis megmenti a kivégzése előtt álló ártatlan Julia Robertset. A realitás az, hogy a közönség ezt ak
Свернуть
Нет комментариев