Karítasra a négy gyermekét egyedül nevelő anyára nem járnak jó napok. Marino a szomszédja 35 éves kora ellenére még mindig a mama nyakán él. Gardar pénzbehajtással keresi a kenyerét...
A film gyermekei, még ha felnőttek is, mind a mai izlandi társadalom perifériáján élnek és magukra hagyva küzdenek azzal, hogy mi is az, amit életnek hívunk... A film erőssége a remek színészi játék (látszik, hogy a szereplők mind képzett színházi színészek) és a hol vicces, hol szívbemarkolóan szomorú történet. A karakterek nem lapos, papírízű figurák, hanem mélységgel (ha úgy tetszik jellemfejlődéssel) rendelkeznek. A rendezői szándék szerint múltjukat csak töredelmesen ismerjük meg, azonban elejtett félszavakból és suta gesztusaikból mégis kerek egésszé válik a történetük. Ragnar Bragason filmrendező és Vesturport színház fiatal színészei együttműködésének első darabja.
Нет комментариев